kedd, március 20, 2007

A következőkben Markus Sealis harmadik hetét követhetjük figyelemmel a luxusvillában, ahol hagyom, hogy tegyen, amit csak jónak lát.

A behajtóemberek már törzsvendégek nála. (Közben eszembe jutott, hogy érdekes lenne kipróbálni, hogy bezárom a kaput úgy, hogy csak családtagok jöhessenek be. Akkor vajon a behajtók mit tennének? Gondolom, úgy is találnának módot arra, hogy elvigyenek valamit, csak érdekes lenne látni, hogy milyen módot.) Már megint csak egy cserepes pálmát visznek, ez megint csak nem érdekel.

"De én szerettem azt a pálmát!" Jesszusom, Markus, ne bőgj már! Légy férfi!

És ha erre jársz, kipucolhatnád ezt a gusztustalan vécét.

Nézzenek oda, te kijöttél a kertbe?? "Leszakadt velem a lift, és fel akarok jutni az emeletre." Ja! Ó, te jó ég! Ez azt jelenti, hogy soha többé nem tudsz kimenni a tetőre, ahol néhány kedvenc játékszered van, meg a megkezdett festményed, amitől már Creativity pontokat is kaptál?!

"Igen, azt jelenti. De nem érdekel, csak aludni akarok. Az a genyó, kék nyúl meg már megint a nyomomban van." (Ld. a fa ágai közt.)

Szerencsére maradt még játék a házban elérhető helyen is. Csak az a szomorú, hogy Markus még soha nem billiárdozott senkivel, csak egyedül.

Sárga nyúl: "Már megint összecsinálta magát. És mostanában egyre gyakrabban történik vele ilyen baleset. Talán öregszik, és nem bírja már addig tartani?" Lehet, Sárga nyúl, lehet.

Markus: "Na, megállj te nyúl! Most bunyó lesz, és megfizetsz az előbbi sértésedért!" Bunyó aztán mégsem lett, mert Markus olyan álmos volt, hogy megint csak az egyik ágyat vette célba.

Útközben még megállt siránkozni a legutóbbi balesete miatt.

Érdemes megnézni a környezetet, amiben siránkozik. Ugye milyen sajnálatra méltó? *szemetforgat*

A konyha egyre gusztustalanabb.

Jé, te leültél egy bárszékre? Ilyen is ritkán van. (Általában állva fogyasztja el a kismillió itókáját.)

"Tessék, most felálltam, és pont beletoccsantam egy korábbi pisitócsámba." Ha téged ez csak ennyire zavar, akkor engem egyáltalán nem.

Áááá, ne ijesztgess már! Menj ki a kamerából! "De megint itt van a behajtó! És megint egy pálmát visz!"

A hülyéje...

"Na jó, ezt már én sem bírom elviselni, feltörlöm ezeket a pisitócsákat a konyhakőről."

Kék nyúl: "Aztán gyorsan pótolta is az egyiket..."

Na, ez már tényleg szomorú! Markus annyira magányos, hogy megmasszírozza ennek az idegesítő nyúlnak a hátát.

Markus eddig ekkor volt a legközelebb a medencéhez... Pedig itt jó meleg nyár volt, de aztán az el is múlt, és ennek a hétnek a végére ismét beköszöntött az ősz. A képen Markus az emeletre tartott, aludni. Mögötte az elmebeteg kék nyúl ólálkodik. (Ld. Markus vörös gyémátja felett.)

Kék nyúl: "Fúúj, ez a sim már annyira büdös, hogy a számba kell tömnöm a kezemet, hogy ne hányjak!"

Ö. Nem is akarom tudni, hogy itt éppen mi történik...

Ezt meg jobb, ha nem is kommentálom, mert már így is kitehetném a tizennyolcas karikát... Lépjünk tovább!

Nem is tudom, ki hülyébb: Markus vagy a behajtók! Ez a példány éppen a ruhásszekrényt viszi el, amire Markusnak az égvilágon semmi szüksége...

...majd pedig ezt műveli. Mit akar vajon? A vizet? A medencét? Neeem! Csak azt a kis medencelámpát! Reménytelen alak...
Vajon mi lesz Markus-szal a villában töltött negyedik héten, ahol csak az elmebeteg nyulak és a behajtók látogatják meg, a kaja pedig egyre csak fogy a hűtőkből?

Nincsenek megjegyzések: